2013. június 9., vasárnap

6.”Bad girlfriend”



6.”Bad girlfriend”

Kikeltem az ágyból. Bementem a szobámba. Azt vettem észre, hogy egy régi barátnőm hív.
*Telefonbeszélgetés*
- Szia Cara!
- Szia Ami!
- Itt vagyok Londonba. Nem találkozunk?
- De…ma a Nando’s-ba hétkor?
- Okés…szia.
- Szia.
 
Hétkor fúl készen mentem a Nando’s-ba. A barátnőm nem volt éhes így elindultunk sétálni. Rengeteget beszélgettünk. Igazából nem volt túl szimpatikus. Valahogy mindig a fiukkal voltam jobb viszonyba.

Úgy kb. kilenc körül betévedtünk egy sötét utcába. Jött szembe velünk egy ideges pasas. Eléggé megijedtem, mert nem szeretem, amikor valaki ilyen ideges. A férfi odajött és megállt előttem. Ami elfutott, na ilyen a jó barát. Nem bírtam elfutni, mert a pasas megfogta a kezem. Hol van most a fiú a meséből, aki megment?? Sehol…mert az én életem nem mese.
- Eressz el- mondtam a férfinek könnyes szemmel
A pasas kirántotta a karom. Nagyon fájt. Szerintem el is tört. A pasas ledobott a földre és elment. Nem bírtam felkelni annyira fájt a karom. Ránéztem a kezemre. Kár volt. Tiszta vér az egész karom.

* Ami az éjszaka Cara fejében zajlott*

Annyit érzek, hogy valaki megüt többször is és nem is egy valaki. Nem bírok felkelni. Még a szemem se nyílik. Hallom pár sikító lány hangját. Ez Niall, hallom.

*Mesélő*
Carat bevitték a korházba. Harry vele akart menni de Niall nem engedte. Harry és Niall két órája ül bent Caranal. Cara nem kell fel. A keze eltört és a csont kicsúszott ezért volt véres. A Nathan és a Harry fanok pedig kihasználták az alkalmat és bántották.

*Harry szemszöge*

Nem kel fel. Borzasztóan néz ki. CARA KELLJ MÁR FEL!


*Egy héttel később*

Korház. Utálom ezt a helyet. Alig nyitottam ki a szemem, de már alig várom, hogy ne a fehér falat kell nézzem. Bal oldalamon senki nem volt. Elnéztem jobbra, Harry ott aludt a közvetlenül mellettem lévő széken. Meg akartam simítani az arcát, de a gipszem nem engedte.
- Harry – suttogtam
- Cara – pattant fel egyből
Olyan aranyos volt a szeme enyhén ki volt sírva.
- Gyere közelebb. Meg akartalak simogatni, de a gipsz nem engedi.
- Jól vagy? – ült közelebb
- Igen de az orrom meg a kezem fáj- mondtam- Mióta vagy itt?
- Egy hete- felelte egy kisebb mosollyal
- Mond, hogy nem éjjel-nappal voltál itt…
- De – mosolygott
- CARAAA – üvöltött Niall- Bocs csak…
- A büfébe voltál?? – szakítottam félbe

- Aha – ült le mellém
- Remek, mert halál éhes vagyok
- Őőő szerintem nem ehetsz, mert infúzíon kapod – röhögött Niall
- Ajjj ne már, hívj egy dokit!! – utasítottam
- Okés
 
- Az infúziodat csak este vesszük le – mondta a doki
- És mikor jöhet haza? – kérdezte Harry
- Egy hét múlva..de- tette fel az ujját- csak akkor, ha nem erőlteted meg magad és valaki vigyáz rád!
- Hívunk egy ápolónőt – vágta rá Niall
- Nem lesz rá szükség – mondta Harry
A doki kiment.
- Még egy nap- szomorkodtam
- Figyu Cara, nekem mennem kéne.. –mondta Niall
- Nyugodtan – mondta egy mosollyal, hogy nehogy miattam ne mennyen- Te? – fordultam Harryhez
Harry felállt adott egy puszit és kiment. Aha…oké…én is szeretem őket.
 Harry bedugta a fejét az ajtón. Na most akkor mit is csinál?
- Gyere be – röhögtem
Harry bejött.. a kezébe egy nagy…egy nagy csokor ROZSASZÍN rózsa csokorral.
- Úr isten Harry ezt…nekem? – kérdeztem megszeppenten
- Jah nem nem neked hoztam… - mondta komolyan – Hát persze, hogy neked hoztam.
Odahajolt és adott egy puszit a fejemre. Én eddig még virágot se nagyon kaptam nem, hogy ilyen szépet.
- Köszönöm- a kezem a nyakára tekertem és oda húztam magamhoz. Olyan jó érzés mikor fürtjei csiklandozzák az arcomat.


1 megjegyzés: