2013. június 22., szombat

Kérek mindenkit, hogy ezt olvassa el!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

FONTOS!!!

A lényeg az, hogy a Google Reader meg fog szűnni, nem fogod látni a blogoknak a frissítéseit, amikre fel vagy iratkozva, és a saját blogodon pedig el fogod veszíteni a rendszeres olvasókat.
Szóval, ha szeretnél megoldást találni erre a frissítésre, akkor olvasd ezt el, Diana Brunwin blogjáról másoltam át ezt a tájékoztatót, amit Ő írt.


"Bizonyára a blogspot ezen rész - a design készítő, fanfic író - nem igazán értesült erről az "eseményről". Csak páran tudnak róla nekem is a nővérem szólt, mivel ő egy teljesen más műfajba blogol, de ez most teljesen mindegy. Bizonyára fogalmatok sincs, hogy mi az a Google Reader, mert én se tudtam először.
Mi az a Google Reader?
Mindennap fellépsz a blogspot fiókodba, s megnézed milyen friss bejegyzések kerültek fel más-más blogra. Ezt jelenti a Google Reader, ami behozza a friss bejegyzéseket, hogy ne kelljen mindig, folyamatosan nézned az adott blogod. Nos, ez fog megszűnni. TEHÁT EZ[KÉP]

Akkor mi lesz? Mindennap sorba meg kell néznem a blogokat?
Nem, nem kell! Van egy olyan oldal, ahova ha beregisztrálsz minden blogod bekerül, amit követsz és úgy fogod OTT(!) azon az oldalon látni, mintha blogspoton lennél. De, csak is látni fogod. Ott tudomásom szerint nem írhatsz bejegyzést a blogodra(bloglovinon), csak látod a friss bejegyzéseket. Ugyan úgy berakhatod a saját blogodat is, de csak azt látod ott, hogy kiköveti ott bloglovinon.Tehát blogspoton felrakod az új részt és bloglovinon látják.

Tehát körülbelül három hét múlva már nem fogod blogspoton látni a friss bejegyzéseket tudomásom szerint.

Mi az a "bloglovin"?Az említett oldal, melynek segítségével láthatod kedvenc blogjaid legújabb bejegyzéseit.





Megkérlek titeket, hogy minél több emberhez juttassátok le ezt a leírást. Akár linkeld valahova ezt a bejegyzést, vagy ilyesmik. FONTOS LENNE!

Ha kérdésed van írj kommentárba!:)

PONTOSÍTOK!
A feliratkozók is eltűnnek magyar idő szerint július 1.-jén "

Szóval ennyi lenne, én ma megcsináltam magamnak ez a Bloglovin'-os oldalt, képekkel illusztrálom lentebb, hogy mi is a teendő.
Egyébként a Google Reader importálja a már feliratkozókat!

Hogyan vedd fel a saját blogod?
Itt megtalálod a leírását: http://lanahelpindesign.blogspot.hu/


2013. június 20., csütörtök

9 „Valami, ami nekem nem adatódhat meg”



9 „Valami, ami nekem nem adatódhat meg”

- Az ön petefészke sérült, ami azt jelenti, hogy talán nem lehet gyereke- folytatta – mi megvizsgáltuk, hogy magánál ez mennyire súlyos.
- Hány % esélye van, hogy lesz? – kaptam a kezemet a hasamhoz
- Kettő – felelte – sajnálom
Kettő az nagyon kevés. Soha nem lesz gyerekem, nem lehet nagy családom, édesanyámnak unokája. A könnyeim potyogtak. Mire minden eljutott az agyamig és belegondoltam a könnyeim már záporesőként hullottak.

Harry megállt az autóval egy nagy lépcső előtt. Kiszállt majd engem is „kiengedett”. Felvezetett a nagy lépcsőn. Amikor az utolsó lépcsőn állt előre engedett.
- Menny csak. - mondta lágy hangon.
Amit akkor láttam az valami gyönyörű volt. Egy közel 10 m magas épület tetején állok és nézem a várost.   Leültem és csak néztem. Harry oda ült mellém.
- Elmondod? – kérdezte
- Neked ez úgyse lényeges – mondtam
- Majd meglátjuk – mondta
- Nem lehet gyerekem – mondtam és majdnem megint elsírtam magam
- Micsoda? Hány %, hogy lehet? – kérdezte meglepődve
- Kettő
- Ennek jó oldala is van. – mondta
- Ez most nem a megfelelő idő erre. – mondtam
- Jól van, na- hajtotta le a fejét
Idegesnek láttam csak nem tudom miért.
- Mi baj van? – kérdeztem
- Szerinted?- kérdezett vissza
- Nem kell tetetni, hogy bánt.
- Imádom a gyerekeket és az a lány, akit szeretek nem lehet terhes, mert az elmebeteg rajongóim megverték. – mondta komolyan
Egy helyes srác most mondta nem tudom hanyaggyára, hogy szeret, és nem tudok megszólalni.  Hát ez nagyon jó. Nem mintha nem éreznék semmit, de nem bíznék meg benne. És lehet, hogy ő nem emlékszik, de nekem volt már vele kalandom. Egy szórakozóhelyen… elcsábított két zöld szeme és vele mentem… de ő otthagyott. Igazából ezért nem haragszom már. Nem kevés alkohol volt benne, de mi van, ha megint itt hagy?
- Mehetünk – mondtam
Harry rám nézett majd felállt. Nyújtotta a kezét, hogy segítsen felállni. Elfogadtam.
Az út csendesen telt.

A szobámba ültem és azon gondolkoztam átmenjek-e megköszönni neki, hogy elvitt. Ha nem megyek át, akkor bunkó vagyok így hát átmentem. Az ajtónál megálltam. Nagy lélegzetvétel után benyitottam. Miért is nehéz benyitnom ezen az ajtón? Mi másért, ha nem azért mert attól félek, hogy a karjaiba ugrok…
Harry épp lettet, valamit az éjjeli szekrényre mikor beléptem. Lassan oda sétáltam és megálltam előtte. 
- Köszönöm – mondtam nagyon-nagyon halkan
- Mondd, miért kell ennyit várnom rád? – hajtatta a fejét az enyémre
Elmosolyodtam.
- Miért nem ugrassz a karjaimba? – folytatta
- Én nem egy rajongód vagyok – feleltem
Kissé ellöktem magam tőle és kifelé indultam. Miért megyek el? Miért futamodok meg? Miért pont egy ilyen helyzetbe? Be kell vallanom rá, van szükségem, ő hiányzott, de félek, hogy nem gondol komolyan. Tudom, hogy tetoválást is csinált, de ismerjük be minden szart magára varrat.  Miről beszélsz Cara? A fenébe az egésszel! Már majdnem az ajtónál voltam mikor…


Folyti lesz 3 komi és egy plusz feliratkozó után! :) Puszi

2013. június 19., szerda

8. „Új helyekre kell menned!& Doki!”



8. „Új helyekre kell menned!& Doki!”

Épp reggeliztem mikor Niall hívott.
- Cara, gyere légy szíves! – Hívott a nappaliba elég komoly hangon
Mikor beléptem a nappaliba öt komoly szempár nézett rám. Leültem a Harry mellett lévő fotelbe és Niallra néztem.
- Mondhatod… - mondta Liam
- Szóval… Cara új helyekre kell menned! – Mondta Niall
- Ez nem jó ötlet – vágta rá Harry
- De hisz már ismernek a rajongók – Védekeztem, hiszen nem volt tervem elmenni innen.
- Niall ezt tényleg nem gondoltad át – mondta Louis
- Jólvan… de valaki kéne – ismerte el Niall
- Esetleg szólok valamelyik ismerősömnek – próbálkoztam
- Jó majd megbeszéljük – ment ki Niall
Szépen lassan mindenki felállt és elment. Lassan én is felálltam és bementem a szobámba. A mai nap további részében csak feküdtem és TV-ztem. Uncsi nap volt. Este viszont átjött Jade.
- Szia! – köszönt amint ajtót nyitottam
- Oh..te vagy a megmentőm – mondtam megkönnyebbülve
- Mert mi az? – indultunk a szobámba
- Ez a nap rém unalom volt – feleltem unottan
- Hoztam filmeket! – mondta Jade
- Remek, csinálok popkorn-t. Te addig rakd be valamelyiket. – indultam a konyhába
Amilyen béna vagyok, hát nem elvágtam az ujjam?... Gratulálok Cara.

A film lényegében jó volt, bár nem nagyon néztük. Jade úgy döntött éjfélkor, hogy London sötét és vizes (esett) utcáin nem megy haza, hanem itt alszik. Megágyaztam majd betettem még egy filmet. Olyan hajnali egykor benyitott Harry.
- Megértem, hogy izgi a film és, hogy mindjárt megcsókolja Liz a békát, de holnap vizsgálatra kell mennünk. És reggel hatkor. – mondta
- Jó jó – mondtam - mindjárt lefekszünk, főnök
- Jóéjt – csukta be az ajtót
Nem sokkal később tényleg elmentünk aludni.

Reggel fél hatkor igencsak fáradtan keltünk ki az ágyból. Felöltöztünk majd gyors bedobtunk egy-egy szendvicset.  Jade nem jött velünk, mert már volt terve mára így hát én és Harry elindultunk a korházba.
- Miért is te viszel be? – kérdeztem
- Zavar? – kérdezett vissza hülyén
Nem válaszoltam.
Mikor oda értünk a korházhoz gyorsnak kellet, lennünk hisz a rajongók mindenütt ott vannak.
 Harry kint megvárt.

* Harry szemszöge*

Kint megvártam Carat bár nem tudom, hogy ez jó ötlet volt-e. Cara mikor kijött nagyon sírt. Fogalmam sincs, hogy miért, de nagyon sírt. Egyből odarohantam.
- Mi a baj Cara? – kérdeztem
Láttam rajta, hogy nem akarja elmondani. Az igazat megvallva szerintem nem is tudta volna. Átkaroltam a derekát és kifelé vezettem. Megálltam a büfésnél és vettem egy zacskó zsepit.
Beültettem a kocsiba majd megkerültem az autót és beültem. Cara csak kifelé nézett. A sírást zokogás váltotta át. Nem faggattam, nem kérdeztem.
- H-Ho-Hová megyünk? – kérdezte mikor látta, hogy keresztülmentem a fővároson
- Majd meglátod – a szívem majd meg szakadt, hogy így láttam
Miért szeretem ennyire? Mit szeretek benne?
 
*Cara szemszöge*

Hova megyünk? Próbáltam nézegetni, hogy merre megyünk de London ezen részét nem igazán ismerem. A könnyektől nem igazán láttam. El kell mondanom valakinek, de még beszélni is alig birok. Mennyünk vissza kicsit az időbe.

Mikor beléptem az orvoshoz kedvesen fogadtak. Megvizsgáltak aztán az orvos felállt és elém lépett.
- Sajnálatos hírt kell közölnöm. Nem tudom, hogy magának ez mennyire rossz de szerintem ez minden nőt rosszul érint. – kezdte


2013. június 17., hétfő

7. „Gyógyító Harry vagyis Lou”



7. „Gyógyító Harry vagyis Lou”

Reggel mikor felkeltem a csajok voltak bent nálam.(Lásd: Dani, Perri, El, Jade)
- Sziasztok.
- Szija mija. – köszönt Jade – hoztam neked egy masnis hajcsatot.
- Oh, köszönöm- mosolyogtam
- Én egy sapit – adott oda egy téli sapkát Perri
 - Nem kellet volna – vettel fel
- Deee .. tök jól áll – mondta Perri
- Mi sütöttünk sütit… - mondta El
- De jóóó
Nagyon örültem az ajándékoknak, de nyár van..sapka?....imádom az ilyen egyedi stilust.
A lányok segítettek felöltözni. Na nem mintha egyedül nem ment volna de mind egy. Kimentem a mosdóba… belenéztem a tükörbe. Az orromon egy kék folt, a nyakam tiszta vörös a karom sebes. Ilyen a szép boldog és nyugodt élet. Jah nem… bocs.
Összepakoltam a cuccaimat és szóltam az orvosnak. Még kétszer  be kell jönnöm vizsgálatra, de amúgy minden oké. Mikor kiléptem az ajtón megcsapott a nagyváros illata. Dani hívni akart egy taxit de mikor kijjebb mentünk láttuk, hogy Harry már ott vár. A nagy fekete kocsinak neki volt dőlve. Egy sexy mosoly és egy fekete Ray Ben volt az arcán. A kezét kihúzta a sebéből és az egyik lábával elrugaszkodott a kocsitól.

Otthon gyorsan kipakoltam a táskámat, amikor kopogtak a nagy ajtón. Lou és Lux jött be. 
- Sziasztok – köszönt Lou
- Sziasztok – köszön egy édes hang (Lásd: Lux)
- Hello! Mizujs? – köszönt Harry
- Akkor csere? – kérdezte Lou
- Aha. Na sziasztok. – Ment el Harry Luxszal
- Szia – köszöntem Lounak
- Szia ma két órát együtt leszünk – mondta boldogan
- Yupppii – örvendeztem

Lou megcsinálta a hajamat, a körmöm, a sminkem és tök jól eltüntette a foltjaimat. A hajamba egy kevés szőkét tettünk. Hát nem is tudom… majd még valamit kitalálok. Jah és ez nem Lou hibája.

Beültünk filmet nézni. Csináltunk popkornt és limonádét. Meglepő, hogy mennyire jól éreztünk egymással magunkat. És jó volt egy kicsit nem arra gondolni, hogy Harry mellett feszengeni  kell.

Harryék a film háromnegyedénél jöttek és ők is csatlakoztak. Mármint Harry mert Lux elaludt. Harrynek unalmassá vált a film ami érthető mert az elejét nem látta, ezért úgy döntött engem piszkál. Csikizett, bökdösött, puszit adott stb.
A film végén kikísértük Louékat  majd bementünk és Harry elpakolt.
- Segíthetek?- kérdeztem
- Dehogy szépségem- tiltakozott – Pihenned kell
- De.. – kezdtem de félbeszakított
- Érdekes a hajad – vigyorgott és eltette az utolsó tányért
- Lesz jobb – mondtam és arrébb húztam a lábam, hogy Harry le tudjon ülni.
Harry közelebb ült. A lábam a derekára csavarta. Próbáltam ellenkezni de törött karral lehetetlennek tűnt.
- Héé, hova mennél drága? – kérdezte gúnyosan
A kezem összefogta az egyik kezével. A másik kezével pedig  csiklandozni kezdett. Tudtam, hogy ez lesz.
- Neee – sikítoztam
Abba hagyta lehajolt majd adott egy puszit a nyakamra. Felállt és elsétált. Na jó az a „neee” szót nem így értettem. 
- Neee – szóltam utána
Harry visszanézett és elég hülye fejet vágott. Én meg próbáltam szomorúan nézni rá.
Harry visszajött felemelt, bevitt a szobámba és letett az ágyra.
- Jó éjt – mondta egy nagy mosollyal
- Hééé, még csak fél kilenc – mondtam
- A beteg kislánynak ki kell pihennie magát- leoltotta a lámpám és kiment


2013. június 9., vasárnap

6.”Bad girlfriend”



6.”Bad girlfriend”

Kikeltem az ágyból. Bementem a szobámba. Azt vettem észre, hogy egy régi barátnőm hív.
*Telefonbeszélgetés*
- Szia Cara!
- Szia Ami!
- Itt vagyok Londonba. Nem találkozunk?
- De…ma a Nando’s-ba hétkor?
- Okés…szia.
- Szia.
 
Hétkor fúl készen mentem a Nando’s-ba. A barátnőm nem volt éhes így elindultunk sétálni. Rengeteget beszélgettünk. Igazából nem volt túl szimpatikus. Valahogy mindig a fiukkal voltam jobb viszonyba.

Úgy kb. kilenc körül betévedtünk egy sötét utcába. Jött szembe velünk egy ideges pasas. Eléggé megijedtem, mert nem szeretem, amikor valaki ilyen ideges. A férfi odajött és megállt előttem. Ami elfutott, na ilyen a jó barát. Nem bírtam elfutni, mert a pasas megfogta a kezem. Hol van most a fiú a meséből, aki megment?? Sehol…mert az én életem nem mese.
- Eressz el- mondtam a férfinek könnyes szemmel
A pasas kirántotta a karom. Nagyon fájt. Szerintem el is tört. A pasas ledobott a földre és elment. Nem bírtam felkelni annyira fájt a karom. Ránéztem a kezemre. Kár volt. Tiszta vér az egész karom.

* Ami az éjszaka Cara fejében zajlott*

Annyit érzek, hogy valaki megüt többször is és nem is egy valaki. Nem bírok felkelni. Még a szemem se nyílik. Hallom pár sikító lány hangját. Ez Niall, hallom.

*Mesélő*
Carat bevitték a korházba. Harry vele akart menni de Niall nem engedte. Harry és Niall két órája ül bent Caranal. Cara nem kell fel. A keze eltört és a csont kicsúszott ezért volt véres. A Nathan és a Harry fanok pedig kihasználták az alkalmat és bántották.

*Harry szemszöge*

Nem kel fel. Borzasztóan néz ki. CARA KELLJ MÁR FEL!


*Egy héttel később*

Korház. Utálom ezt a helyet. Alig nyitottam ki a szemem, de már alig várom, hogy ne a fehér falat kell nézzem. Bal oldalamon senki nem volt. Elnéztem jobbra, Harry ott aludt a közvetlenül mellettem lévő széken. Meg akartam simítani az arcát, de a gipszem nem engedte.
- Harry – suttogtam
- Cara – pattant fel egyből
Olyan aranyos volt a szeme enyhén ki volt sírva.
- Gyere közelebb. Meg akartalak simogatni, de a gipsz nem engedi.
- Jól vagy? – ült közelebb
- Igen de az orrom meg a kezem fáj- mondtam- Mióta vagy itt?
- Egy hete- felelte egy kisebb mosollyal
- Mond, hogy nem éjjel-nappal voltál itt…
- De – mosolygott
- CARAAA – üvöltött Niall- Bocs csak…
- A büfébe voltál?? – szakítottam félbe

- Aha – ült le mellém
- Remek, mert halál éhes vagyok
- Őőő szerintem nem ehetsz, mert infúzíon kapod – röhögött Niall
- Ajjj ne már, hívj egy dokit!! – utasítottam
- Okés
 
- Az infúziodat csak este vesszük le – mondta a doki
- És mikor jöhet haza? – kérdezte Harry
- Egy hét múlva..de- tette fel az ujját- csak akkor, ha nem erőlteted meg magad és valaki vigyáz rád!
- Hívunk egy ápolónőt – vágta rá Niall
- Nem lesz rá szükség – mondta Harry
A doki kiment.
- Még egy nap- szomorkodtam
- Figyu Cara, nekem mennem kéne.. –mondta Niall
- Nyugodtan – mondta egy mosollyal, hogy nehogy miattam ne mennyen- Te? – fordultam Harryhez
Harry felállt adott egy puszit és kiment. Aha…oké…én is szeretem őket.
 Harry bedugta a fejét az ajtón. Na most akkor mit is csinál?
- Gyere be – röhögtem
Harry bejött.. a kezébe egy nagy…egy nagy csokor ROZSASZÍN rózsa csokorral.
- Úr isten Harry ezt…nekem? – kérdeztem megszeppenten
- Jah nem nem neked hoztam… - mondta komolyan – Hát persze, hogy neked hoztam.
Odahajolt és adott egy puszit a fejemre. Én eddig még virágot se nagyon kaptam nem, hogy ilyen szépet.
- Köszönöm- a kezem a nyakára tekertem és oda húztam magamhoz. Olyan jó érzés mikor fürtjei csiklandozzák az arcomat.